Bevezető

Az elmúlt években az EU-tagállamokban tapasztalható alacsonyabb átoltottság a védőoltással megelőzhető betegségek új járványhullámához vezetett. A COVID-19-világjárvány súlyosbította ezt a helyzetet, és kihívást jelentett a rutinszerű oltási programok folyamatossága szempontjából. A védőoltásokkal kapcsolatos bizalmatlansággal összefüggő tényezők, amelyek a biztonsággal és a hatékonysággal kapcsolatos aggodalmak miatt az oltás késleltetett felvételéhez vagy elutasításához vezetnek, kulcsszerepet játszanak az átoltottságban.

A védőoltások és az oltóanyag-politikák, az egészségügyi szakemberek és az egészségügyi ágazat iránti bizalom a védőoltásokkal kapcsolatos hozzáállás egyik fő mozgatórugóját jelentik. Ugyanakkor vannak a vakcina beadásának kényelmetlenségével kapcsolatos akadályok is, amelyek miatt az emberek nem oltatják be magukat.

Bár már eddig is voltak kezdeményezések az uniós lakosság vakcinával kapcsolatos aggályainak azonosítására, nyomon követésére és kezelésére, tovább kell vizsgálni a védőoltások előtt álló akadályokat. Ilyen akadályok közé tartoznak a következők:

• elegendő oltóanyag rendelkezésre állása;
• a védőoltások beadásához szükséges egészségügyi szakemberek rendelkezésre állása, beleértve mind az oltóorvosok egy főre jutó számát, mind az oltóanyagok beadására jogosult egészségügyi szakemberek különböző kategóriáit;
• az oltási szolgáltatások lakossághoz való földrajzi közelsége;
• az oltási szolgáltatások megfizethetősége a lakosság számára;
• a beoltáshoz szükséges adminisztratív és gyakorlati lépések (pl. orvosi rendelvény, a termék gyógyszertárból történő beszerzése és az egészségügyi szakemberhez való visszatérés az oltás tényleges beadásához);
• az oltási szolgáltatások kényelmessége a nyitvatartási idő, időpont foglalása és hasonló dolgok tekintetében, de egyúttal abban is, hogy az oltás beadható-e (vagy sem) a munkahelyen, az iskolában és/vagy más helyi környezetben;
• a lakosság közvetlen megkeresése az oltási szolgáltatók által, például postai emlékeztetők vagy SMS-ek útján.

A Védőoltások akadályainak leküzdése (Overcoming Obstacles to Vaccination) egy 3 éves program, amelyet az Európai Bizottság nevében az Európai Egészségügyi és Digitális Végrehajtó Ügynökség (HaDEA) finanszíroz. Hét vakcinára vonatkozik: COVID-19; humán papillomavírus (HPV); influenza; kanyaró, mumpsz, rubeola (MMR); agyhártyagyulladás; járványos gyermekbénulás és tetanusz.

A projekt céljai a következők:

• A védőoltások előtt álló fizikai, gyakorlati és adminisztratív jellegű akadályok, valamint az ezen akadályok által az EU-tagállamokra és az átoltottságra gyakorolt negatív hatások azonosítása.
• Az EU-tagállamok által végrehajtott ígéretes gyakorlatok azonosítása, amelyek az ilyen akadályok leküzdése érdekében végrehajthatók.
• A különböző szereplők, köztük az uniós és nemzeti szintű politikai döntéshozók, az EU-tagállamok illetékes egészségügyi hatóságai, valamint az uniós és nemzeti egészségügyi szakemberek, betegek és a lakosság igényeire szabott ajánlások kidolgozása az azonosított akadályok kezelésére.

A célkitűzések elérése érdekében a projekt keretében:

• Az összes uniós tagállamban feltérképezik a lakosság előtt álló, védőoltással kapcsolatos akadályokat.
• Azonosítják az EU-tagállamok egészségügyi hatóságai által kidolgozott, az oltás előtt álló akadályokat elhárítani képes ígéretes gyakorlatokat.
• Az Európai Bizottság egészségfejlesztéssel, betegségmegelőzéssel és a nem fertőző betegségek kezelésével foglalkozó irányítócsoportjának (SGPP) értékelési keretrendszere alapján kiválasztják az ígéretes gyakorlatokat.
• Helyszíni látogatásokat szerveznek azokba az országokba, amelyekből ígéretes gyakorlatokat előválogattak és/vagy kiválasztottak. Ezek a kísérleti projektek lehetőséget biztosítanak a helyszínre látogató egészségügyi hatóságoknak arra, hogy személyesen tudják felmérni az ígéretes gyakorlatok működését.
• Elvégzik három ígéretes gyakorlat kísérleti projektjét kilenc önkéntes EU-tagállamban. Ezek a kísérleti projektek 12 hónapig tartanak, és a kiválasztott ígéretes gyakorlatokat hajtják végre annak érdekében, hogy ellenőrizzék a relevanciájukat és azt, hogy a javasolt intézkedések máshol is alkalmazhatók-e.
• A projekt által végzett tevékenységek alapján ajánlásokat dolgoznak ki a védőoltások előtt álló akadályok leküzdésére.
• Két nagy léptékű felmérést valósítanak meg minden tagállamban, egyet az általános populáció, egyet pedig egészségügyi szakemberek körében. A felmérések alapján statisztikai modell készül annak kiértékelésére, hogy milyen mértékben vannak hatással a fizikai, adminisztratív és kényelmi akadályok a vakcináció elutasításával kapcsolatos döntéshozatali folyamatra; továbbá annak kiértékelésére, mennyivel nagyobb lefedettségi arány lenne elérhető, ha ezeket az akadályokat sikerülne elhárítani.

A védőoltás a fertőző betegségek megelőzésének eszköze. A védőoltások előtt álló akadályok negatív hatásának csökkentése az érdekelt felek széles köre számára előnyös.

A védőoltások akadályainak leküzdését célzó projekt a közegészségügyi hatóságok, a tudósok és az oltási politikák területén dolgozó, a nemzeti és/vagy regionális oltási stratégiák meghatározásában részt vevő kutatók számára egyaránt fontos. A projekt emellett  az egészségügy különböző területin dolgozó elméleti és gyakorlati szakemberek számára is hasznos. A projekt eredményei, beleértve az akadályok azonosítását és azok leküzdésének módját, elérhetők lesznek a webhelyen.

A honlap a nyilvánosság számára is nyitva áll, és áttekintést nyújt a hét oltási eljárásról, arról, hogyan lehet leküzdeni a napi szinten felmerülő akadályokat, valamint további információkat nyújt a nemzeti egészségügyi hatóságok weboldalairól.

Ezt a projektet az EU az egészségért program finanszírozza, a megrendelője pedig az Európai Egészségügyi és Digitális Ügynökség (HADEA). A kifejtett nézetek és vélemények azonban csak a szerző(k)éi, és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió vagy a HADEA nézeteit és véleményeit. Sem az Európai Unió, sem a HADEA nem tehető felelőssé azok tartalmáért.

Projektszám: HADEA/2021/OP/0010.

A védőoltás akadályainak leküzdését célzó projektet a Verian vezeti az Európai Egészségügyi Menedzsment Társaság (EHMA), az ifok, az Európai Gyermekgyógyászati Akadémia (EAP) és az Európai regionális és helyi egészségügyi hatóságok (EUREGHA) konzorciumi tagokkal együttműködve.